Csend kurzus Pannonhalmán

Miért vágyunk a csendre, és miért félünk tőle? Mi tör elő lelkünk mélyéről, amikor csendben maradunk? Mi köze van a csendnek az imádsághoz? Ezekre a kérdésekre keressük együtt a választ.

Vezeti:
Dr. Palotai Gabriella pszichiáter
Bokros Márk bencés szerzetes

Helyszíne és időtartama:
Pannonhalmi Főapátság

Jelentkezés a szervezőkénl:
Pannonhalmi Főapátság - e-mail: kurzus@osb.hu
Classis Human Kft. H- 9025 Győr, Kereszt u. 3-5. Tel./Fax:+36 96 517-995 e-mail: classis@classis.hu

Részvételi díj:
szállással és étkezéssel egy fő számára: 60.000 Ft

A kurzus időpontja:
2017. június 26-29.

Jelentkezéskor adja meg: nevét, korát, postai (ill. e-mail) címét és telefonját, valamint kérjük, hogy néhány sorban fogalmazza meg, miért választja ezt a képzést.
A csoport indításához legalább 6 jelentkező szükséges; a maximális csoportlétszám 12 fő.

A kurzus tartalma:
A növekvő ingerözön, az életünket behálózó események, akciók, a nyilvánosság jellemzi mindennapjainkat. A rohanás az eseményekkel, a teljesítés, az elvárásoknak való megfelelés, a szerzés gyakran elvonja a figyelmet magunkról, életünkről, nehézségeinkről, kérdéseinkről.
Belső utazásra hívjuk a résztvevőket, ahol lecsendesedve ráhangolódhatunk a bennünket leginkább foglalkoztató kérdésekre, az identitás alapfelvetéseire: ki vagyok? hova tartozom? merre haladok? milyen értékeket követek?
A program legfontosabb eleme az elcsendesülés, a belső folyamatok megtapasztalása.

Fókusz:
mindenki saját magának jelöli ki. Életed mely kérdései foglalkoztatnak, hova tartasz, milyen változás előtt állsz, esetleg mi akadályoz ezen a belső úton.

Program:
a három és fél nap alatt meditációk, közös beszélgetések, egyéni feladatok és természetesen a csend, az elmélyülés, megpihenés fogja kitölteni napjainkat. Egyéni konzultáció keretében a kurzusvezetők kérdéseikkel, figyelmükkel valamint gondolataikkal igyekeznek támogatást adni a belső útkeresésben. Reményeink és tapasztalataink szerint az a spirituális közeg, szellemiség, ami Pannonhalmához, a bencés főapátsághoz kapcsolódik, segítséget adhat az elmélyüléshez, útkereséshez hívőnek és nem hívőnek egyaránt.

A csendre vágyunk – és a csend elől menekülünk.
Környezetünk zajai nem egyszer fárasztanak, nyugtalanítanak bennünket. Azt hisszük, ha lenne egy kis csend, egy kis nyugalom, mindjárt másként tudnánk átgondolni a napot, az előttünk álló feladatot, az életet. Amikor meg véletlenül ránk köszönt a rég óhajtott háborítatlanság, zavarba jövünk, megijedünk, és gyorsan bekapcsoljuk a tévét vagy lázas telefonálásba kezdünk...
A pszichiáter és a szerzetes jelenléte talán biztonságot ad, hogy olyan utakon is el merjünk indulni, ahol idáig nem jártunk, vagy azokon az ösvényeken is végig merjünk menni, ahonnan eddig még mindig visszafordultunk.