A Pannonhalmi Bazilika felújítása

Előzmények

A Pannonhalmi Bazilika belső felújítása, illetve a II. Vatikáni Zsinat utáni liturgiareform szellemének megfelelő, méltó istentiszteleti tér kialakítása évtizedek óta napirenden van a pannonhalmi bencés közösségben. 1996-ra, a monostor alapításának millenniumára elkészült a Pannonhalmi Főapátság épületegyüttesének majdnem teljes körű rekonstrukciója: egyedül a Bazilika-belső felújítása maradt hátra. A bazilika-belső felújítására vonatkozó liturgikus, teológiai és szerzetesi szempontok átgondolása a szerzetesekből álló Bazilika Műhely feladata volt.

E közös gondolkodás nyomán alakult ki az a vízió, amelynek megvalósításához kerestünk építészt: olyasvalakit, aki dolgozott már szerzetesekkel és az általa létrehozott tér meggyőző erővel bír. John Pawsont a csehországi Nový Dvůr trappista szerzetesközösségén keresztül ismertük meg: miután személyesen is megtekintettük az általa tervezett monostort és templomot, úgy döntöttünk, hogy őt kérjük fel a tervek elkészítésére.

Vízió

Mivel a Pannonhalmi Bazilika bencés szerzetesi templomnak épült, s ma is egy élő szerzetesközösség temploma, meggyőződésünk, hogy a közösség liturgikus, teológiai és szerzetesi reflexiójának kell megalapoznia a liturgikus térelrendezés konkrét problémáira adott gyakorlati válaszokat, s ennek függvényében épülhetnek be a felújítás tervezésébe a művészi, műemlékvédelmi, technikai, stb. szempontok. Mindezek szerves és oszthatatlan egységéből születhet meg végül a szintén egységes liturgikus tér, amelynek a Bazilika eredetileg is épült, s amelynek ma is szánjuk, s ahogyan az ide látogatókkal láttatni szeretnénk.

LátványtervAz a szándékunk, hogy a naponta többször templomba lépő szerzetes otthon érezze magát itt, hogy a közösség, hitét, imádságát és istentiszteletét hordozza ez a tér, ugyanakkor a templomba belépő idegen szavak nélkül is megérthesse és magával vihesse nem csak a helynek, hanem az azt belakó szerzetesközösségnek az üzenetét és értékeit.

A Pannonhalmi Bazilikát a maga történetiségében olvastuk újra, éppen a liturgikus és szerzetesi szerzetesi szempontból. Azt próbáltuk megérteni milyen szándék vezérli a tér kialakítását az istentisztelet szempontjából az egyes korokban; illetve a mai szerzetesközösség – a II. Vatikáni Zsinat után megújult liturgiával és egy megújult szerzetesi identitással – hogyan találhat otthonra a Pannonhalmi Bazilikában a provizórium jegyében eltöltött évtizedek évek után. A történeti tér ezen újraolvasásában az a törekvésünk is kirajzolódik, hogy a Bazilika jelenlegi „halott” tereit ismét pozitívan értelmezzük, és visszakapcsoljuk a bazilika liturgikus vérkeringésébe.

Másrészről, ha kiindulási alapként elfogadjuk, hogy a Bazilikát elsősorban, mint a szerzetesi istentisztelet terét értelmezzük, akkor másodsorban azt kell megvizsgálnunk, hogy ez a tér ma milyen liturgikus feladatokat lát el. Ahhoz, hogy valóban koherens liturgikus teret hozhassunk létre, fel kell állítanunk egyfajta fontossági sorrendet ezek közt a feladatok közt – s a tér karakterét értelemszerűen az első helyen kiemelt liturgikus funkció fogja markánsan meghatározni. A többi feladat az első függvényében vehető figyelembe a liturgikus tér tervezésekor. Ebben az értelemben mondhatjuk, hogy a liturgikus tér első számú szervező erejeként a templom szerzetesi jellegét kell kiemelnünk: a Bazilika mindenekelőtt egy imádkozó szerzetesközösség szíve, otthona, mindennapi életének forrása. A tér elsősorban a szerzetesközösségé, eredeti szándéka szerint is, és ennek ma is markánsan kifejezésre kell jutnia.

A templomtér történeti újraolvasása - a mai használat távlatában

Ha a templomot a megújult liturgia és szerzetesség új kontextusában ismét úgy kezdjük el értelmezni, s használni, mint olyan teret, amely beavat bennünket, akkor az ismét beszédessé válhat. Ehhez azonban tiszteletben kell tartani a templom hosszanti elrendeződését, felszálló dinamikáját és kelet felé való nyitottságát. Ennek fényében értelmezhetnénk újra a különféle térrészeket:

- A torony alatti tér: a beavatási út kezdetének, a keresztség helye.

- A két középső szint (plánum és a padok szintje) lesz a közösség liturgiájának helye: praktikusan tehát a zsolozsma és az eukarisztia helye. A templom szerzetesi jellegét a jól elkülöníthető szerzetesi stallumokból álló kórus alkotja, amelyek között, a templom tengelyében foglal helyet az ambó. Az új kőoltár, (a hajdani lettner előtt álló népoltár helyén állva), mintegy a szerzetesközösség és az azzal együtt ünneplő hívek egységének szimbóluma is lesz.

- A bevatási út harmadik szintje a szentély. Eredeti szándéka szerint e tér valamiképpen a mennyei Jeruzsálem, a Szent Hegy előképe, és Krisztus második eljövetelét vételezi elő. Ebben kulcsszerepet játszik a keletre nyíló körablak és a hármasablak. A megemelt szentély az a tér, amely kifejezi a közösség és az egyes szerzetes várakozását, vándorlásának célját, reménységét, amely Isten országa, a Mennyei Jeruzsálem. Ebben az értelemben szeretnénk, hogy az eukarisztia őrzésének helye, a tabernákulum ismét kerüljön a szentélybe.

- Hagyományosan az altemplomokban vagy a templomban tisztelt szent ereklyéjét helyezték el, vagy az alapító sírját találjuk itt. Pannonhalmán Szent Márton ereklyéit helyezhetnénk el az altemplomban. A szentek tiszteletének ez az ősi, a keleti és nyugati egyházban egyaránt élő, és a liturgikus gyakorlatba is jól illeszthető formája. Az altemplom így olyan funkciót kapna, amely ismét szerves részévé tenné a templomnak, illetve helyet adna a Bazilika zarándoktemplom jellegének – s a közösség legfontosabb szentjeinek tiszteletét is élőbbé tehetné.

A Bazilikát úgy sikerülhet mai szemmel újraolvasnunk, hogy annak eredeti szándékát is tiszteletben tartjuk. Megmarad a templom hosszanti, kelet felé nyitott felfelé ívelő dinamikája, ugyanakkor az ünneplő közösség, az oltárral új középpontot is kaphat. A plánumon kialakított ambó-központú szerzetesi kórus a templom monasztikus alapkarakterét állítja vissza, s ehhez szervesen csatlakozna a hívek szintje. Ugyanakkor teret adunk a közösség számára fontos szentek tiszteletének is.

A felújítás további részletei

A bazilika felújításának részleteiről itt olvashat.

A bazilika felszentelése

A bazilika felszentelésére szóló meghívót itt olvashatja.

Galéria: bazilika felújítás