Kenyértörésre jutni - Liturgikus tanulmányi napok Pannonhalmán

2018. augusztus 2-5.

A Pannonhalmi Főapátság nyári képzése az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus jegyében

A közösségben élő szerzetes életében a zsoltárimádság, az eucharisztia és az étkezés egyaránt közösségi tapasztalat: a kiengesztelődés, a hálaáldozat és az egységélmény pillanatai. Programunk során délelőtt előadások, délután pedig csoportfoglalkozások keretében szeretnénk körbejárni, mit jelent Istennel és egymással kiengesztelődést kereső keresztények közösségeként megtörni a kenyeret és részesedni az egy kehelyből.

A képzés programja augusztus 2-án késő délután kezdődik, és 5-én, vasárnap az ebéddel zárul.

 

Előadók és előadások:

Orosz Atanáz miskolci görög katolikus megyéspüspök: a bizánci eucharisztikus hagyományról

Dejcsics Konrád OSB: Amikor nem áldozunk. Nagypéntek liturgiájáról

Nagypénteket és nagyszombatot hagyományosan aliturgikus napnak nevezzük. A szent asztal megfosztva áll... Ugyanakkor a szent három nap és húsvétvasárnap folyamán az együtt ünneplő közösség négyszer részesedik az asztal szent kenyeréből. Átéljük-e az Úrtól való megfosztottságot nagypénteken, ha közben elfogyasztjuk kenyerét? Az előadásban a liturgiatörténetre rátekintve azt vizsgáljuk, miként alakult a nagypénteki áldozás gyakorlata, és miként lehetne visszatérni - számos kortárs helyi egyház szokásának megfelelően - az ősi gyakorlathoz, amikor a nagypénteki liturgiának nem része az áldozás.

Gérecz Imre OSB: Őrizzük vagy megesszük? Az eucharisztia vétele és tisztelete a római eucharisztikus hagyományban

A római katolikus közösségekben a liturgikus reform alapvető változásokat hozott az eucharisztiában való részesedés gyakorlatában. Az eucharisztikus gyakorlat és teológia hangsúlyainak megváltozása ugyanakkor bizonytalanságot is eredményezett, egyesek a ma érvényes formák hagyományhűségét is megkérdőjelezik. Az eucharisztia imádatához és magunkhoz vételéhez kötődő liturgikus és teológiai megfontolások történeti változásainak áttekintésével felfedezhetjük azokat az elemeket, amelyekre mai eucharisztikus gyakorlatunk hitelesen építhet.

Simon T. László OSB, az Újszövetség fordítója: A kenyér a világ életéért – Útmutató a Jn 6 olvasásához

János evangéliumának egészét szem előtt tartva meghökkentő hiánnyal szembesül az olvasó. Jóllehet a szinoptikusoknál jóval hosszabban beszél az utolsó vacsoráról, a Negyedik evangélium nem is említi ebben a kontextusban az eucharisztiát. A kenyérszaporítás elbeszélése (6,1-15) után viszont hosszú beszédet találunk, amely az eucharisztiáról szól. Mi lehetett a célja az evangélistának ezzel? Hiszen hogyan kérhette volna bárki is számon Jézus kortársaitól, hogy megértsék az eucharisztiát, amikor az csak a feltámadás fényében vált az Egyház rituális gyakorlatának a középpontjává?

Bakos Gergely OSB: Ha nem isszátok az Emberfia vérét…

Ludwig Wittgenstein (1889–1951) sokat foglalkozott a jelek, képek és szimbólumok jelentésével. Előadásomban John Churchill Wittgensteinről írt tanulmányára támaszkodom, amelynek egyik központi problémája a vallásos kép fogalma. Churchill szerint arra a kérdésre, hogy vajon az istenekkel való találkozás ugyanolyan, mint az emberekkel való szokványos találkozás vagy sem, csak úgy válaszolhatunk, ha megnézzük, hogy azok az emberek, akik ilyen találkozásoknak részesei voltak, mit mondanak, illetve mit tesznek a kérdéses találkozással összefüggésben. Tehát egy kontextuális, szituációs vizsgálódásra van szükségünk: a kérdéses „találkozás” tágabb összefüggését kell megvizsgálnunk az illető személyek életében. Kérdésünk: Hogyan működnek a vallásos képek a vallási gyakorlatban? E kérdés megválaszolása közben Wittgenstein megközelítési módja megköveteli tőlünk, hogy ügyeljünk a finom részletekre és különbségekre. Előadásomban e megközelítést alkalmazom Jézus Krisztus vérének képére. Célom mindenekelőtt egy szerény és gondos leírás, azaz „nyelvtani megjegyzéséket” kívánok tenni Wittgenstein szellemében – mindenekelőtt a római katolikus liturgiát tartva szem előtt.

Szabó Márton OSB: Búza és szőlő. Az alapanyagoktól a kész termékig

Az utolsó vacsorán elfogyasztott kenyér és bor két alapanyagának, a búza és a szőlő botanikai, földrajzi és kortörténeti sajátosságait járjuk körbe. Vajon az Ószövetségben és a Jézus korabeli mindennapokban fogyasztott kenyér és bor milyen módon van hatással az őskeresztény közösség és majdan napjaink keresztény eucharisztikus gyakorlatára?

 

 

Kerekasztalbeszélgetések:

a bizánci és latin liturgia párbeszédéről

a katolikus liturgikus reformról generációs metszetben

 

Műhelyfoglalkozások:

Dejcsics Konrád OSB: "Minden forrásom belőled fakad." Miből is? Logók és mottók - Kritikus készület a nemzetközi eucharisztikus kongresszusra

Kelemen Áron OSB: A graduálékat megelőző ének-repertoár a római énekes hagyományban

Készület – Szentírás-olvasás és gregorián ének – a vasárnapi konventmisére bencés szerzetesekkel

 

Bekapcsolódás a bencés közösség imádságos életébe

A program résztvevőit meghívjuk arra, hogy a liturgikus képzés eseményein túl a szerzetesközösség napi zsolozsmájának és eucharisztiájának imádságos ritmusába is bekapcsolódjanak.

 

Szállást a Bencés Gimnázium 2 és 4 fős szobáiban biztosítunk.

Részvételi díj: 25.000 forint (négyágyas szobákban), 30.000 forint (egy személyes elhelyezéssel), amely magában foglalja a teljes ellátást is.

Kedvezményes részvételi díj (teológia és hittanár szakos hallgatóknak): 20.000 forint.

Minden résztvevőnek ajándékba adjuk Jeremy Driscoll Ez történik a misén című munkáját.

 

A jelentkezés lezárult.