Szent Benedek és a bencés spiritualitás

Időszaki kiállítás az Apátsági Múzeumban

Megtekinthető 2015. május 14. és szeptember 30. között

A kiállításon bemutatásra kerülő, gazdagon díszített, 83 cm magas Adelheid-kereszt egyike a legnagyobb fennmaradt, drágakövekkel és gemmákkal kirakott kereszteknek. A benne található keresztrelikviát a magyar Adelheid királyné, Szent László felesége ajándékozta a XI. század második felében a délnémet területen fekvő St. Blasien-i bencés apátnak.

A kiemelten fontos, magyar vonatkozású keresztet még sohasem láthatta Magyarországon a közönség.

Az Adelheid-kereszt 2015. augusztus 3-ig tekinthető meg Pannonhalmán, majd visszaszállítják az ausztriai Sankt Paul im Lavanttal-i bencés apátságba.

 

A 2014-ben átadott Apátsági Múzeum idei, 2015. május 14. és szeptember 30. között nyitva tartó nagyszabású időszaki kiállítása a Ferenc pápa által meghirdetett, a keresztény szerzetességet középpontba állító Megszentelt Élet Évéhez kapcsolódik. A Szent Benedek és a bencés spiritualitás című kiállítás az ausztriai Sankt Paul im Lavanttal-i bencés apátság, a Pannonhalmi Főapátság, valamint további múzeumok gyűjteményeiből válogatott műtárgyakon keresztül nyújt betekintést a bencés lelkiség mintegy ezerötszáz éves történetébe. A tárlat középkori és barokk műalkotások párbeszédére építve mutatja be Szent Benedek alakját, a szerzetesi életprogram meghatározó aspektusait, a szent kultuszát, valamint a bencés lelkiség magyarországi elterjedését. A kiállítás mögött meghúzódó kurátori szándék legfontosabb célkitűzése az, hogy a bencés közösség szellemiségének lényegét a maga sokszínűségében ragadja meg, s bemutassa, miként sugárzik át Benedek szentsége a rendtörténetbe.

A tárlat első szekciója Szent Benedek személyét és szellemiségét a legendaszerző Nagy Szent Gergely olvasatában mutatja be. Fölsejlik a rendteremtés igényét életre hívó káosz; a barbár betörések által szétzilált késői antikvitás válsága, mely a világból kiábrándult római patríciusifjúból magányos remetévé lett Benedeket a montecassinói szerzetesek markáns apátjává avatta. A kiállított műtárgyak – egyebek mellett Johann Jakob Frings ötvöstárgyai, Adriaen Collaert metszete vagy Francesco Solimena festménye – a szerzetesatya életrajzának csaknem valamennyi fejezetét megjelenítik. A szekció középpontjában a nyitott Regulát tartó Benedek Philipp Jakob Straub által faragott, aranyozott szobra áll két tanítványa, Szent Maurus és Placidus társaságában.

Európa védőszentjének aktualitása leginkább az általa teremtett – és a 21. században is mértékadó – értékrenden keresztül ragadható meg, így a kiállítás második szekciója a bencés Regulában foglaltakat mutatja be. Szent Benedek szabálykönyvében az európai szerzetesség alapjait fektette le, s tételei a mai napig meghatározzák a monostori élet mindennapjait. A Regula hagyományos summázata: imádkozzál, dolgozzál és olvass (ora et labora et lege) egyesíti és egyensúlyba helyezi a szemlélődő és az aktív élet értékeit; a bencés szerzetesek e három szempont alapján törekednek nap mint nap állhatatos és tevékeny életet élni.

A kiállítás következő szekciója
a Szent Benedek szabályai által kormányzott szerzetesélet középpontjában álló liturgia körül tematizálódik. A tárlat legkiemelkedőbb műtárgyai közé tartozik a II. József intézkedéseit követően a németországi St. Blasien monostorának kincstárából Karintiába került, Szent László felesége által készíttetett, s a Keresztfa egy szilánkját magába foglaló Adelheid-kereszt. A liturgia ceremoniális körülményeit megidéző díszes ötvösművek mellett a lavanttali bencés monostor egyedülálló kódexgyűjteményének válogatott kincsei is láthatók. A középkori könyvfestészet kiemelkedő példái a reichenaui scriptoriumban készült 11. századi graduále töredéke, valamint az angliai Ramsey monostorából származó, gótikus illuminációjú pszaltérium. A liturgikus kéziratok értékes kötéseinek példái a Reichenaui szakramentárium Karoling-kori elefántcsont domborműve, valamint egy Strasbourg-ból származó kötet aranyozott, gótikus keretbe foglalt borítója.

A bencés szerzetesség kora középkori elterjedése, valamint a Karoling-korban biztosított kiváltságai következtében az európai kultúra egyik legfontosabb letéteményesévé vált. A monostorok az oktatás, az orvoslás és a tudomány központjai lettek, így a kiállításban a teológiai és liturgikus tárgyú kódexek mellett természettudományos és zeneelméleti munkák hangsúlyozzák a bencés közösségeknek az antik tudás átmentésében, hagyományozásában, valamint az európai civilizáció fejlődésében betöltött hathatós szerepét.

A tárlat utolsó szekciójának középpontjában a bencés szerzetesség magyarországi megtelepedése és a szent szerzetesatya hazai kultusza áll. Szent István Márton-hegyi monostoralapítása, Szent Adalbert térítő missziója és további, hazánkban tevékenykedő bencés szerzetesek és szentek személyén keresztül ismerhetjük meg, hogyan hagyományozódott át Szent Benedek öröksége a kereszténnyé lett Magyarországra. A kiállításban a Pannonhalmi Főapátsági Múzeum és Levéltár ritkán látható, kiemelkedő műtárgyait és okleveleit, valamint a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár Benedictina-gyűjteményének különleges darabjait ismerhetik meg a látogatók.

A válogatott műtárgyak a Sankt Paul im Lavanttal-i monostorból, a Pannonhalmi Főapátság gyűjteményeiből, a kremsmünsteri bencés monostorból, a Szépművészeti Múzeumból, a Magyar Nemzeti Galériából, valamint az Iparművészeti Múzeumból érkeznek a kiállításra. A kétnyelvű (magyar–angol) katalógusban magyar és német bencés atyák és szakemberek írásai árnyalják és mélyítik a tárlaton bemutatott műalkotások által közvetített ismereteket.

Kurátor: Kusler Ágnes művészettörténész